Üdvözöllek a Tóalmási Védőnői Szolgálat
Honlapján!
Szeretnék hasznos információkkal, tanácsokkal szolgálni
Tóalmás község lakosságának és az oldal minden
látogatójának,
elsősorban a Védőnői Szolgálat hatáskörébe tartozó
anyagokkal.
Amint időm engedi, bővítem a bejegyzéseket.
Veres Csilla: Az édesanya
Nincsen a gyermeknek
Olyan erős vára,
Mint mikor az anyja
Őt karjaiba zárja.
Nincsen őrzőbb angyal
Az édesanyánál,
Éberebb csillag sincs
Szeme sugaránál.
Nincs is annyi áldás
Amennyi sok lenne,
Amennyit az anya
Meg ne érdemelne.
Mentovics Éva: Az én anyukám
Szemed tükre mint a gyémánt,
úgy tündököl, úgy ragyog...
elmondtad már milliószor:
legszebb kincsed én vagyok.
Mesét mondasz lefekvéskor,
símogatsz, ha felkelek,
s hogyha néha úgy visítok,
hogy az ég is megremeg,
kifürkészed, mi a gondom,
megtörlöd a szememet,
hiszen tudod, mindent megold
az anyai szeretet.
Elnézted, ha céklalével
pacáztam az ebédnél,
s éjjel, hogyha lázas voltam,
borogattál, meséltél.
Ápolgattál, pátyolgattál,
így telt sorra napra nap...
mostmár tudom, hogy az anyák
éjszaka sem alszanak.
Te vagy az én őrangyalom,
hogyha hívlak nem késel.
Tudod anyu, úgy szeretlek...
nem mondhatom elégszer.
Gondoltam, időnként írok ide nektek egy aktuális verset.
Nicolaus Lenau: Gyászos ég
Az ég arcán egy nehéz gondolat száll,
az a felhő, az a vad és komor;
mint lelki beteg, kire éji harc vár,
hánykolódik a szélben a bokor.
Az ég dörög, haragfekete bánat,
meg-megrándul sötét szemöldöke,
- szem remeg így, mielőtt könnybe lábad -
és néha villan a pillák köze.
Most, mintha a láp hűs borzalma kelne,
a köd a pusztán halkan átlobog;
a fáradt égbolt, gyászán elmerengve,
kiejtette kezéből a napot.
